Pszalmodizáló stílus

A "pszalmodizáló" megjelölés a gregoriánnak formailag hasonló zsoltártónusaira utal, de nem az abból való származásra. Mivel a legtöbb analógiát az ősi liturgikus dallamanyag, a gregoriánum kínálja, sok kutató arra következtetett, hogy abból is származik. Mai elképzelésünk szerint azonban mindkettő egy náluknál is régibb ó-európai zenei köznyelvből eredeztethető, melyből a liturgikus gyakorlat épp úgy merített (stilizálva, rögzítve és rendezve azt), mint a magyar hagyományanyagban ma is élő stílus. A nemzetközi rokon dallamok is megerősítik, hogy mindkét esetben ennek a régi európai - talán mediterrán vidékről kisugárzó - dallamkultúrának más-másképpen elsajátított, variált és megőrzött maradványairól van szó.

A stílus dallamai kis hangterjedelmű, szabad formájú, recitatív jellegű formákból szilárdultak idővel kötött strófákba. Az eredeti, recitatív alakot a moldvai (stagnáló) és gyimesi (ereszkedő) siratók mutatják.

A dallammozgás a kis lépéseket kedveli, s mindig pentatonikus szellemű. A szakaszok kezdetén emelkedő (dó-re-mi), vagy ereszkedő (szó-fi-mi) motívum vezet a recitáló sávba.

A négysoros alakok is csaknem kivétel nélkül parlando jellegűek; általában ballada és keserves szövegek fűződnek hozzájuk. A műzenei kölcsönhatás (néhány, a stílus egészét nem érintő gregorián átvételtől eltekintve) elhanyagolható. Ereszkedő formái olykor elhatárolhatatlanul érintkeznek a pentaton ereszkedő, kvintváltó stílussal. Csak Erdélyben és Moldvában éneklik.

Példák

A. (jellemzőek):

"Szivárvány havasán..."
"Jer bé nálunk, jer bé...."
"Túl e vizen Tótországon..."
"Szegény Szabó Erzsi..."
"Kisütött a nap a síkra..."
"Három út előttem ..."
"Csendesen folyó víz ..."
"Ha kiindulsz Erdély felé ..."
"Olyan bú van a szívemen ..."
"Szomorú fűzfának 33 ága ..."
"Ezernyolcszáznegyvenhatban ..."
"Elindultam vala Sárpataka felé ..."

B. (származékosak):

"Te túl rózsám, te túl ....."
"Árva vagyok, nincs gyámolom....."
"Édesanyám gyengén növelt....."
"Felsütött a nap sugára...."