Bevezető | A magyar népzene | Magyar népdalstílusok | Népzenei dialektusok | Magyarországi népdalkutatás | Népzenei kiadványok

Dudanóta-kanásztánc stílus

Valószínűleg a középkori Európa mulattató-joculátor hagyományának leszármazottja. Szövegmotívumainak nagy része ebből a néha vaskos humorú nevettető készletből tartott fenn emlékeket. Zenei rokonsága középkori európai tánczenében, vágáns dalokban, olykor "magasabb rendű" műfajokba (liturgikus játék, többszólamúság, tropusok) beillesztett "könnyűzenei" szakaszokban mutatható ki. Elterjedtsége országos népszerűségre vall. Egész Nyugat-Európában és a történelmi dallamok között is sok található belőlük.

Formai jellemzők:

A dallam kis motívumokból, mozaikszerű szerkesztéssel épül fel. A szerkezet nem stabil (sok változat!). Jellegzetes ritmuskategóriákhoz kapcsolódik (duda-, kanásztánc).

A. Duda-ritmus

Példák:

"Ángyom asszony..."
"Pista bácsi, János bácsi..."
"Aki dudás akar lenni..."
"Arra gyere amőre én..."

B. Kanásztánc-ritmus

Példák:

"Elvesztettem a kecskéket..."
"A jó lovas katonának..."
"Száztalléros katonának..."
"Kertbe virágot szedtem..."

A szövegre jellemző a vegyes mulattató, táncnóta anyag, táncszók, párosítók, nonszensz szövegek, halandzsák, kryptádiák. Gyakoriak a középkori műformákra visszavezethető szövegek is (gúnydalok, csúfolódók: pl. "Jöjjön haza édesanyám", rosszasszony-, részeges asszony-, részeg ember-csúfolók stb.).

C. Formailag e dalok egyik csoportjával állnak rokonságban a kis-kvintváltó dallamok is. Formaelvük keleti rokon népeinknél is megtalálható, de a középkori európai dallamosságban is kedvelt.

Példák:

"Szeretik a tik a meggyet..."
"Este későn faluvégen jártam..."
"Virágos kenderem..."

D. A népdaltípusok rendezése során itt kaptak helyet - tisztán mechanikus besorolással - a máshova nem kapcsolható nagyívű, kezdősor-ismétlő formák.

Példák:

"Két szál pünkösdrózsa..."
"Hajnallik, hajnallik..."
"Mikor guláslegény voltam..."